|
Rezumu konteúdu |
Iha tinan 1999, realizadora Carmela Baranowska hasai imajen ruma husi situasaun iha rai laran durante fulan ne'en molok Referendu kona-ba independénsia loron 30 fulan Agostu no mos semana rua tuir mai. Imajen ruma husi vítima sira iha klínika Igreja Motael nian. Vítima sira-ne’e mak ema ne’ebé pró-independénsia no hetan violénsia husi milísia sira. Manifestasaun iha dalan. Hahalok no liafuan ruma husi Eurico Guterres, milísia Aitarak nia líder, ne’ebé hatudu nia hakarak. Sura ema na’in hira ne’ebé soldadu indonéziu no milísia sira oho ka abuza. Vizita ba akantonamentu gerrilleiru sira FALINTIL nian. Loron votasaun no vitória independénsia nian: votu 94,388 (21%) ba autonomia iha Indonézia laran; votu 384,580 (78.5%) kontra proposta ne’e no ba independénsia. Iha fatin UNAMET [United Nations Mission to East Timor, UNAMET] nia laran ne’ebé soldadu indonéziu serka tiha. Nasoins Unidas fó-hatene katak iha Novaiorke, organizasaun ne’e deside ona atu husik ninia baze ikus liu iha Timor-Leste no refujiadu nai’n 2,000 ne’ebé halai ba baze ne’e. Inan Timór-oan sira ho dezesperu husu funsionáriu sira ONU nian atu hela baze nafatin ka lori sira mós ba liur. [Vídeo ne’e sala liutiha minutu 63]
KONTESTU
Iha planu militár ida hodi hamosu terrór no halo aat hasoru grupu pró-independénsia sira no Kreda Katólika ne’ebé luta ba direitus umanus “inklui mós direitu atu ukun rasik an” (Bispu Carlos Ximenes Belo, haree filme “Sometimes I Must Speak Out Strongly” [Dala Ruma Ha’u Tenke Ko’alia Maka’as]). Eis-líder pró-Indonézia Tomás Gonçalves mak fó-hatene planu ne’e (haree filme “Viva Timor Lorosa’e”).
Iha tinan 1999, milísia sira oho tiha amu na’in haat, madre na’in rua no “frater” katóliku ida, no mós katekista no Timór-oan katóliku sira na’in 150 ba leten. Jornalista malae na’in rua, funsionáriu internasionál na’in tolu no funsionáriu nasionál balun ONU nian sai mós vítima husi polítika terrór ne’e. Dala ruma, membru sira husi servisu informasaun Indonézia nian [“intelijen”] hatais farda milísia sira-nian (haree Unidade Krime Grave UNAMET nian) no fó ba sira medikamentu "anjing gila” (asu bulak) iha ne’ebé sira kahur anfetamina sira no alkol. Tuir planu Indonézia nian ne’ebé Gonçalves fó-hatene tiha, “intelijen” sira hela iha kotuk de’it ho kilat boot atu “fó apoiu” no aten-barani ba milísia sira bainhira sira ataka Timór-oan sira ho katana no kilat seluk ne’ebé “sira rasik mak halo” maibé Indonézia duni mak fahe ba sira.
|
/ 120 
