|
Rezumu konteúdu |
Misaun Antropolójiku Timór nian hato’o filme “Acção Missionária em Timor” [Misionáriu Sira-Nia Hahalok Iha Timór] ne’ebé Profesór Dr. António de Almeida halo tiha ho testu husi Amu Artur de Sá.
Iha tinan 1954, Timór-oan sira hamutuk na’in 5000 sei estuda iha eskola sira Kreda Katólika nian iha Kolónia Timór.
Sira mak elite Timór Portugés nian. Eskolante sira-ne’e estuda hamutuk. Iha eskola sira-ne’e. Sira simu prinsípiu sira husi kristianizmu no mós husi nasionalizmu portugés ne’ebé iha aspetu militár ida. Eskolante sira hela iha eskola sira ne’ebé dook husi sira-nia moris-fatin. Eskolante sira-ne’e mak liurai sira-nia oan-mane no oan-feto husi grupu etnolinguístiku oioin illa nian. Eskolante mós ema mestisu (sira-nia inan-aman Timór-oan ka portugés). Sira-nia bei’ala hetan akulturasaun iha sékulu tolu nia laran iha lian portugés no bandeira Portugal nia okos ne’ebé sira haree nu’udar símbolu husi sira-nia identidade timoroan.
Hanoin kona-ba “serbí nasaun” mosu iha eskola sira-ne’e no bainhira eskolante sira tenke tuir regra Kreda Koloniál nian. Iha 1954, Timór Portugés mak nasaun ultramarina ida ne’ebé ema la hatene maski iha bandeira Portugál nia okos. Maibé bainhira impériu portugés harahun tiha no hafoin invazaun Indonézia nian, eskolante sira laran-susar no sente ameasa makaas ba sira-nia valór fundamentál, inklui mós valór sira ne’ebé sira aprende iha eskola sira ne’ebé refere. Tanba ne’e, sira hasa’e bandeira seluk iha 1975 no husu maluk sira-seluk atu luta hamutuk ba sira-nia moris-tuir no dignidade. Líder no kuadru barak ne’ebé hatán apelu ne’e nia formasaun hahu ona iha eskola sira ne’ebé filme refere. |
/ 121 
